2016. második felében a téglaépítésű lakásokat vidéken Győr-Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb átlagáron, közel 340 ezer Ft/m2 összegért. Valamivel 300 ezer fölötti négyzetméterenkénti áron mentek még a veszprémi és hajdú-bihar megyei téglalakások is. Legalacsonyabb áron Tolna Megyében vásároltak, ahol 121 ezer Ft volt az átlag.

A vidéki paneleket szintén Győr-Moson-Sopron Megyében vásárolták a legmagasabb, 255 ezer Ft/m2 átlagáron. Ezen kívül még Hajdú, Vas és Veszprém Megyékben keltek el 200 ezer Ft/m2 fölött a panelek a közép-magyarországi régión
kívül eső területek közül. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye áll a lista élén, 111 ezer Ft/m2 átlagával, de nem sokkal magasabb
árat mutatott Békés és Tolna Megye sem. Forrás: Duna House Barométer

Az idei első félévben eddig 40 502 ingatlan adás-vétel bonyolódott, amelyet érdemes összehasonlítani a tavalyi második félévvel, amikor az összesen 40 974 tranzakcióra került sor. Mivel általában a második félév szokott erősebb forgalmat produkálni, ezért a két időszak közel azonos értéke növekedési trendre utal. A szezonalitásnak megfelelő csekély mértékű viszszaesés volt tapasztalható a júniusi keresletben. Tavaly ugyanekkor 5 százalékpontos esést mutatott a Keresleti Index, idén viszont csak 2 pontot csökkent.
Vegyes képet mutatnak az idei második negyedév árindexei, amelynek összetett hatásaként az országos lakásárak további
stagnálást mutattak. Az Országos (összevont) Lakásár Index már a harmadik negyedév óta stagnálást mutat 81 százalékponton. Ez a 2008 első negyedévétől skálázott adatsor legalacsonyabb értéke, amely szerint nominális értéken majdnem 20%-kal
értékelődött le a hazai lakásállomány. A fogyasztói árindexszel korrigált adat 64 ponton áll, így a valós értékvesztés 36%-os.
Országos mérésben a panellakások árindexe felfelé, a téglaépítésű lakásoké viszont lefelé mozdult. A panelek ára harmadik negyedéve csendes emelkedésben van 1-1 százalékpontos növekedéssel, a téglalakásoké viszont az előző két negyedéves 85 pontról 83-ra esett. A főváros árait a stagnálás jellemzi, a panellakások ára változatlan maradt az előző negyedévhez képest (79
pont), de a tégla lakások ára is csupán 1 pontot esett 89-re.
Érdekesen alakult az idei első félév téglalakás vásárlásainak átlaga, ugyanis Somogy Megyében magasabb m2 áron vásároltak, mint
a fővárosban. A 279 ezres négyzetméterenkénti ár közel 20 ezerrel magasabb a fővárosi átlagnál. Siófokon és Lellén 250-300
ezer Forint között vásárolták a lakásokat, de efölött is akadt vevőkedv. A budai oldalon és az V. kerületben 300 ezer Ft fölötti
átlagáron vették a lakásokat négyzetméterenként. A legdrágábban továbbra is a II. kerületben, itt 365 ezres átlagot lehetett mérni. Budapest egészében a panellakásokat 169 ezer Forintos négyzetméteráron vásárolták 2013 első felében.
Nem sokkal kevesebbe került Győr-Moson-Sopronban sem a panel, itt 157 ezres átlagot lehetett mérni. Tolna és BAZ Megyék
állnak a sor végén, itt ugyanis 100 ezer Ft/m2 alatt keltek el a panellakások.
Tolna, Veszprém és Komárom-Esztergom Megyékben vásárolták a legtöbb felújítandó ingatlant az elmúlt félévben (13-15%-ban). Új építésű piac szinte alig volt, egyedül Pest Megye emelkedik ki, ahol az összes tranzakció 9%-a volt ilyen
ingatlan. Leginkább „jó” vagy „nagyon jó” minősítésű ingatlant vettek, Szabolcsban például 77%-ban, de Csongrád, Somogy és
Bács-Kiskunban is a tranzakciók háromnegyede ilyen volt.
Az első félévben Veszprém és Jász-Nagykun-Szolnok Megyékben voltak a legmagasabbak az árcsökkentési átlagok, egyaránt 17%-kal. Ennél csupán 1%-kal volt kevesebb Pest, Fejér és Békés Megyékben. Ismét Győr-Moson-Sopronban
volt a legkisebb ez az átlag, itt 2% árcsökkentésre volt szükség és a vevők is megelégedtek 6% alkuval. Budapesten az V. kerü-
letben kellett a leginkább rugalmasnak lenniük az eladóknak, ugyanis átlagosan 8% árcsökkentésre volt szükség, majd a vevők
további 7%-ot alkudtak. A lista végén a IV., XIII., és XIV. kerületek álltak, amelyek erős forgalmat bonyolítanak általában, így
könnyebb is helyesen beárazni az eladóknak.
Az idei első félévben elkelt lakások adatait hasonlítottuk össze a tavalyi második félévvel. Budapesten nincs jelentősebb eltérés,
Budán egy kicsivel kevesebben (7%) vettek 60 m2-nél kisebb lakást, de a négyzetméter ársávokban ez nem okozott kimutatható
eltérést. Pesten továbbra is a lakások harmadát a 150-200 ezer Ft közötti m2 ársávban adták el, a tranzakciók
közel fele pedig az 5-10 millió Ft közötti árú lakások voltak. Közép-Magyarországon kívül, vidéken szintén nincs eltérés
a paraméterekben. 42%-kal a legtöbb lakás 100-150 ezer Ft/m2 áron cserélt gazdát, a lakások felét 5-10 millió között vásárolták.

Az eladott családi házak megyei átlagára 15,6 millió forint!

2013.06.25 11:25
A kedvező árú, kisebb alapterületű, felújítandó, illetve az újszerű, drágább családi házakat keresik leginkább országszerte. Óriásiak az árkülönbségek a megyék között, míg a legolcsóbb Nógrádban átlagosan 6,5 millió forintért keltek el a házak, addig a legdrágább Veszprém megyében 18,6 millió forint volt az értékesített családi házak átlagára. Budapest és agglomerációja külön kategória, a fővárosban 30 millió forintot fizettek tavaly átlagosan egy családi házért. A piacot túlkínálat jellemzi, így jelenleg igen kedvező áron lehet jó adottságú házakat találni - derül ki az OTP Ingatlanpont friss piaci elemzéséből.

Tavaly 15,5 millió volt az értékesített családi házak átlagára Magyarországon, a visszafogott kereslet országszerte általánosságban főleg az olcsó, kisebb alapterületű, felújítandó épületek, illetve az újszerű, vagy új építésű családi házak iránt mutatkozott. A piacon lévő túlkínálat miatt most nagyon kedvező áron lehet jó családi házakat találni.

�A válság berobbanása óta jelentősen csökkent az ingatlaneladásokon belül a családi házak részaránya: míg 2008-ban tízből négy eladott otthon ház volt, addig tavaly már csupán minden negyedik. Ennek következtében az elmúlt években nagyon felduzzadt a kínálat, ami miatt jelenleg nagyon kedvező áron lehet igen jó adottságú házakat találni a piacon� - mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója.

Országos viszonylatban a legolcsóbbnak Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye számít, itt tavaly 6,5 millió, illetve 9,5 millió forint volt az értékesített családi házak átlagára az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint. A családi házak viszonylatában a legdrágább megye Veszprém és Pest volt, ahol 18,6, illetve 17,5 millió forint volt az eladott házak átlagára 2012-ben.




Nem meglepő, hogy a fővárosban a legdrágábbak a családi házak, tavaly 30 millió forint volt az ilyen típusú eladott ingatlanok átlagára. �A pesti oldalon a külső kerületekben a jellemzőbbek az önálló lakóépületek, itt főleg a 10-20 év közötti, egyszintes, nem túlméretezett házakat keresik, általában 17-25 millió forint közötti árkategóriában. A budai oldalon és az agglomerációban az új, illetve újszerű, felújított, modernebb házak népszerűek 30 millió forinttól kezdődően a tehetősebb vásárlók körében, itt azonban hatalmas a szórás az árak tekintetében, nem ritkák a több százmillió forintért kínált ingatlanok� - mondja Kosztolánczy György.

Erős a vidéki túlkínálat

Ami a vidéket illeti, több jellemző tendenciát ki lehet emelni. Az egyik, hogy a teljes ingatlanpiachoz hasonlóan a családi házakat is elsősorban a megyeszékhelyeken, nagyobb településeken, illetve azok vonzáskörzetében keresik az érdeklődők. A másik, hogy egyre nagyobb az igény az olyan olcsó, akár jelentős felújítást igénylő ingatlanokra, illetve parasztházakra, amelyek alkalmasak a vidéki életformára, azaz elegendő földterülettel rendelkeznek a háztáji gazdálkodáshoz.

Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai szerint a legnehezebben a 70-es, 80-as években épült, energetikailag korszerűtlen, többszintes, többgenerációs családi házakat lehet értékesíteni vidéken és a főváros környezetében egyaránt. Mivel az ország számos részén nagyon gyenge jelenleg a kereslet a családi házak iránt, és a kínálat bőséges, az érdeklődők jó eséllyel rövid idő alatt megtalálhatják azt az ingatlant, amelyben el tudják képzelni a jövőjüket.

Az egyes megyék szintjén az ingatlanpiac egészéhez hasonlóan a családi házak iránti kereslet vonatkozásában is lehetnek eltérések.

Borsodban a családi házak piacán is jelentős mértékű árcsökkenés volt tapasztalható, ami alól az utóbbi 5-8 évben épült, 100-150 négyzetméteres ingatlanok jelentenek kivételt. Utóbbiakra, valamint a 100-130 négyzetméter és 10-15 millió forint közötti �kocka� házakra volt főleg kereslet a megyében, túlnyomórészt Miskolcon és 20 kilométeres körzetében, valamint Tiszaújvárosban.

Fejér megyében Székesfehérvár és vonzáskörzete a legkeresettebb, a másik kiemelt terület a Velencei-tó és környéke, ahol gyorsabban cserélnek gazdát a családi házak. Az OTP Ingatlanpont megyei értékesítőinek tapasztalatai szerint az érdeklődők egyik fő szempontja, hogy minél kisebb fenntartási, rezsiköltségekkel bíró ingatlanjuk legyen.

Heves megyében csekély érdeklődés mellett a piacot a túlkínálat jellemzi, a megfelelő állapotú, kisebb értékű, 2-3 szobás, 4-11 millió forint közötti ingatlanok iránt mutatkozik kereslet. A megye szinte egész területén alacsony áron lehet házat vásárolni, ez alól Gyöngyös és Hatvan jelent kivételt, valamint a legdrágább Eger.

Somogyban alacsony volt a forgalom a családi házak piacán tavaly. A legkeresettebbnek az alacsony értékű, felújításra szoruló parasztházak számítanak Siófok 30 kilométeres körzetében, 2-7 millió forint értékig, de van kereslet a Balatonhoz közeli, nagyobb értékű ingatlanok iránt is.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megfigyelhető egy erősödő kereslet a fiatal pároknál és családoknál, akik a megye nagyobb városainak közvetlen szomszédságában elhelyezkedő kisebb településein keresnek kedvező árfekvésű, kertes családi házakat. Ezek a családok az élhetőbb otthont jelentő, jó áron megkapható házért vállalják az ingázást. Főleg a jó állapotban lévő, minimális felújításra szoruló ingatlanok iránt van kereslet a megyében.
www.portfolio.hu